A jókai cölöpös vízimalom
Délnyugat-Szlovákia figyelemreméltó technikatörténeti műemléke, a jókai cölöpös vízimalom, a Kis-Duna egyik kanyarulatában áll. A folyó meanderekben gazdag medret alakítva 23 km hosszan folyik a község határában. A malom a faluból kiérve, a Dunaszerdahely felé vezető útról letérve közelíthető meg.
A vízimalmok elterjedése vidékünkön a múltban a megfelelő természeti, vízrajzi és gazdasági adottságoknak köszönhető. A Kisalföld gazdag vízhálózata lehetővé tette a speciális ipari berendezések gyors fejlődését. A hajómalmok nagy számban csoportosultak a folyók alsó folyásának rövid szakaszain. 1866-ban a Kis-Dunán 37 malmot találunk, ebből Jókán 4 malom volt. Az 1872-es topográfiai térképen ezen a szakaszon 25 hajómalmot számolhatunk meg. Jókán 1902-ben 7 hajómalom működött; sorrendben fentről lefelé a tulajdonosok szerint ezek a következők voltak: Németh József, Csatajszky János, Nagy Sándor, ifj. Török János (2 malom), Görföl Lajos, Hakszer Imre.
A felújított és a nagyközönség számára 1994-ben megnyitott malom tulajdonosa Németh József volt, majd fia Vince és 1973-ig Németh Ernő birtokolta. A legkorábbi írásos emlék a malomról 1894-ből származik.
Németh József malmának vízhasználati tervét tartalmazza, amelyet Visnovszky Sándor budapesti okleveles földmérő és építész készített. Ennek a dokumentációnak a része a Kis-Duna szakaszának helyzetterve Jóka határában és a hajómalom szerkezetének részletes rajza. Az egykori hajómalom két hajótestből állt, amelyeket középen a hatalmas malomkerék kötött össze.
A nagyobbik hajó, az ún. házhajó, tulajdonképpen egy gerendavázas deszkaoldalú csónak volt, csigaformájú orral és a hajómalom part menti oldalán helyezkedett el. Rajta állt a malomház. A vízfolyás felőli csónak, az ún. kishajó kisebb méretű volt. A hajómalmok műszaki felépítése egyrészt hozzájárult ahhoz, hogy ezek a szerkezetek archaikus formájukat hosszú ideig megőrizték, másrészt megakadályozta az őrlési folyamat fejlődését és változásait. A másik körülmény, amely megpecsételte a hajómalmok sorsát, a folyók hajózhatósága volt. A folyóban, ill. A folyó partján kikötött hajómalmok, főként, ha a folyómederben gátrendszer is épült hozzájuk, nagy akadályt jelentettek a hajóforgalom részére. 1738-tól Magyarországon több rendeletet adtak ki azoknak a hajómalmoknak az eltávolítására, amelyek akadályozták a hajók útját. Az 1885-ös ún. víztörvény értelmében minden hajómalmot megszüntették, amely nem felelt meg hajózási biztonsági előírásoknak. Németh József hajómalmának oszlopos malommá való átépítésére az engedélyt 1899. augusztus 30-án kapta meg. A munkálatokat 1900-ban kezdték meg a Kis-Duna bal partján a Közréten. Az átépített malom 1906. augusztusában kezdett dolgozni.
A malom domináns épülete a folyófenékbe levert 54 akácfa cölöpön áll. A malomház nyeregtetős támasztott szarufás szerkezete zsindellyel fedett. Az egyszintes épület átépítése többszintesre valószínűleg
1916-ig valósult meg, amikor is a malomban az eredeti kőpad helyett hengerszéket, felvonókat és más újabb gépeket helyeztek el. Az épület északi homlokzatán az objektum szétszedéséig megfigyelhetőek voltak az eredeti egyszintes épület majd a a ráépített részek körvonalai. A malom műszaki berendezése a hajtószerkezetből s az őrlőszerkezetből áll. A hajtószerkezetet az alulcsapós lapátos vízikerék alkotja. Az ellenkező folyópartról rézsút kiépített duzzasztógát irányította a vizet a lapátra. A malomgát rövidebb része a part menti oldalról szintén a vízikerékhez vezetett. A kerék alatt négy láncon függött a deszkából készült malomárok, amely a vízfolyást a kerékhez irányította. A malom áttételi szerkezete három fokozatból áll. A nagy fogaskerék, amelyeket a tulajdonos Majtényben vett, a kisebb fogaskerékkel az első fokozatot alkotják. A második áttételt további két fogaskerék képezi. A kúpalakú, kisebb fogaskerék segítségével, amelynek a tengelyén négy különböző méretű szíj van, a forgómozgás átvitele az egyes gépekre eltérő fordulatszámmal valósul meg. A malom őrlőgépezete elsősorban a Breitfeld – Deněk (Blansko na Morave) cég egyszerű hengerszékéből áll. Ez a malombelső első megemelt szintjén van elhelyezve a csehországi Prokop és fiai cég által gyártott hántolóval és a cilinderrel. Erről a szintről a malomhídra vezet ki a zárt szerkezetű zsákcsúszó. A harmadik részleges szinten van a henger alakú triőr, és a hengerzsák ill. A hántoló adagoló garatja. A tetőszerkezet kiemelt része a felvonó fejrészének elhelyezésére szolgál. A malom őrlőszerkezetéhez tartozott még a morvaországi Wichterle-Kovařik cég darálója is. A malomház déli homlokzatához kapcsolódik a négy cölöpön álló porkamra. – Itt a tisztító és szitáló gépekben keletkezett port zsákokba fogták fel.
A malom volt tulajdonosa Visszaemlékezései szerint ebbe a malomban többnyire rozst őröltek, kitűnően. A környékről sok gazda járt ide, hogy a gabonáját lisztre, darára, korpára cserélje. A malom 1951. áprilisáig rendeltetésszerűen működött. 1983-ban a szlovákiai műemlékek állami jegyzékébe sorolták. A Galántai Honismereti Múzeum a műemléképület műszaki felmérésének és tervezésének elkészítése után az épület rossz állapota miatt, megvalósította a malom szétszedését. A vízimalom és a környékének felújítása a Jókai Községi Önkormányzat érdeme. A helyreállítási munkálatok 1992. novemberétől 18 hónap alatt valósultak meg.
A malmot legutóbb 2019-ben újították fel, azóta látogatható, s aki időutazásra vágyik, annak mindenképpen ajánlott.
A malom közelében szabadtéri múzeum létesült, amely a község mezőgazdasági múltját bemutató műtárgyakat gyűjti össze.
További nevezetességeink
Keresztelő Szent János Születése Plébániatemplom – Egy lenyűgöző templom a 13. századból
/részletes leírás az Egyházaink oldalon/
Szakrális emlékeink közé tartozik az Őrangyalok kápolnája, melyet Takács Mihály építtetett a 18. században, s a Takács család máig a kriptájában nyugszik.
Falunk legrégibb kőszobrát 1810-ben állíttatták, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, s a Nagy utca végén áll.
A Szent család szoborcsoport a Templom utcában 1886-ból származik.
Zsidó temető
A múltban a helyi zsidóságnak községünkben zsinagógája volt, de tömeges deportálásuk után a zsinagógát lebontották. Mára a zsidóság teljesen eltűnt falunkból. Emléküket csupán a zsidó temető és a háborús emlékmű őrzi.
Klasszicista kastély
A település nevezetességei közé tartozik a kastély, amely az 1800-as években épült klasszicista stílusban. Tulajdonosai a Farkas, Olgyai, Latinovits és Czemez családok voltak. A kastély utolsó ismert tulajdonosa Dr. Katona Móric ügyvéd volt. Az épület jelenleg gyermekotthonként működik, Jó Pásztor Háza néven.
Figyelmet érdemelnek az 1847-ből származó szolgabírói kúria maradványai is a kastély szomszédságában. A kúriát Ondrej Vitál építtette.
Közép-Európa legöregebb platánja
Falunk büszkesége, a jókai ,,cidrusfa“ fajtáját tekintve keleti platán /Platanus orientalis/. A merőben ismeretlen fafajtát vélték a régiek cédrusnak, a név aztán ráragadt, sőt, ízes tájszólásunkban cidrusként maradt meg a mai napig. Korát 350 évre becsülik, magassága 35 m, a fatörzs átmérője pedig 1,5 m magasságban 9 m. Lenyűgöző gyökérrendszerének egy része a talaj fölött kígyózik. Szlovákia törvény által védett fái között is előkelő helyet foglal el, Közép-Európában pedig a legöregebb platánnak tekintik.
A platánfához számos monda, legenda kapcsolódik. Az egyik szerint jóval idősebb a fa, mivel maga IV. Béla király ajándékozta a jóságos révésznek, aki átsegítette őt a Dunán a tatárjárás idején. A király bőkezű volt, a facsemetén kívül egy erszény aranyat is adott hálája jeléül. A révész egy csapásra gazdag ember lett, megépíttette Ilka várát /ebből az elnevezésből származtatjuk falunk nevét/, de a gazdagság kényúrrá tette, aki megkeserítette a nép életét.
Sokkal több a valóságalapja azonban annak a legendának, amely szerint Bercsényi Miklós kuruc főgenerális, a Rákóczi – szabadságharc egyik irányítója gyakorta megpihent seregével a fa alatt, miközben lovaik a Rákóczi-itatónál oltották szomjukat. Bercsényi a hozzánk közeli Vágsellye kapitánya volt, Kurucz-itatónak pedig a Kis Duna egyik /ma már holt/ágát nevezték. Ki tudja, talán maga II.Rákóczi Ferenc is megfordult nálunk…
Történelmi múltunk előtt tisztelegve falunk önkormányzata is nagyobb figyelmet kíván szentelni a fának: jobban megközelíthetővé tenni, s gondozni a környezetét.
Falunk híres szülöttei
olyan személyek, akik kimagasló eredményt értek el a tudomány vagy a művészet terén.
Dr. Hegyi Pál – orvos, író, 1948-ban Magyarországra telepítették.
Dr. Mészáros Béla – biológus és rákkutató, 1948-ban Magyarországra telepítették.
Mikola Anikó – költő, a szlovákiai magyar irodalom jelentős képviselője (1944 – 1996).