A polgári védelem az élet, az egészség és a vagyon védelmét szolgáló feladatok és intézkedések rendszere. Ennek keretében elsősorban a lehetséges veszélyforrások és kockázatok elemzésére, a veszélyeztetettség csökkentését célzó intézkedések meghozatalára, valamint a rendkívüli események következményeinek felszámolása során alkalmazandó eljárások és tevékenységek meghatározására kerül sor.

A polgári védelem küldetése a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994. sz., a lakosság polgári védelméről szóló törvényében, annak későbbi módosításaival együtt meghatározottak szerint az élet, az egészség és a vagyon védelme, valamint a rendkívüli események és a kihirdetett rendkívüli helyzet idején a túlélés feltételeinek megteremtése.

Általános információk

• Tanácsok a lakosság számára – Lakossági kézikönyv
• Integrált mentési rendszer
• Kiürítés
• Óvóhelyeken történő elhelyezés
• A polgári védelmi létesítmények építészeti-műszaki követelményeinek és műszaki feltételeinek biztosítása

A polgári védelmi létesítmények építészeti-műszaki követelményei

A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 532/2006. sz. rendelete a polgári védelmi létesítmények építészeti-műszaki követelményeinek és műszaki feltételeinek részletes szabályairól, annak későbbi módosításaival együtt, az alábbiakat szabályozza:

1. a polgári védelmi létesítmények élet, egészség és vagyon védelmét szolgáló építészeti-műszaki követelményeinek típusát és terjedelmét, amennyiben azokat külön jogszabály nem szabályozza (az 50/1976. sz., területrendezésről és építési rendről szóló törvény – Építési törvény – 43d–43g. §-ai, annak későbbi módosításaival együtt);
2. a polgári védelmi létesítmények műszaki feltételeit, amelyek célja a kockázatok és a következmények csökkentésének feltételeinek megteremtése rendkívüli helyzet kihirdetését követően, valamint háború és hadiállapot idején.

A polgári védelem létesítményei

A polgári védelem létesítményei olyan védelmi építmények, építmények vagy azok részei, valamint technológiai berendezései, amelyeket a polgári védelem feladatainak ellátására jelöltek ki.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994. sz., a lakosság polgári védelméről szóló törvénye, annak későbbi módosításaival együtt, értelmében védelmi építménynek minősülnek:

1. minden kategóriájú és típusú védelmi és óvóhelyiségek;
2. védett munkahelyek, amelyek a polgári védelem feladatait szolgálják.

A polgári védelem céljára létesített védelmi építmények típusai

A védelem típusa szerint a polgári védelem céljára létesített védelmi építmények közé tartoznak:

• ellenálló óvóhelyek;
• gáztömör óvóhelyek;
• saját erőből kialakított egyszerű óvóhelyek.

Ezek az építmények szolgálnak:

• a lakosság védelmére háború és hadiállapot idején;
• a lakosság védelmére rendkívüli esemény bekövetkezésekor.

Védett munkahelyek

A védett munkahelyek olyan védelmi építmények, amelyeket békeidőben kialakított, kiválasztott ellenálló és gáztömör óvóhelyeken létesítenek.

Ezek a polgári védelem keretében az alábbi feladatok biztosítását szolgálják:

• az állami szervek védelmével kapcsolatos feladatok ellátása;
• a mentési munkálatok megszervezése és irányítása.

Samozrejme. Keďže ide o rozsiahly odborný text, zachovávam úradnú a terminologicky jednotnú maďarčinu, aby nadväzoval na predchádzajúce preklady časti o civilnej ochrane. Polgári védelem – Védelmi létesítmények és óvóhelyek

A polgári védelem feladatainak ellátására kijelölt létesítmények

A polgári védelem feladatainak ellátására kijelölt létesítmények közé elsősorban az alábbiak tartoznak:

• a polgári védelem raktárai;
• a polgári védelem ellenőrző vegyi laboratóriumai;
• a válságkezelési és polgári védelmi oktatási és műszaki intézete;
• a polgári védelmi oktatási és felkészítési központok.

A polgári védelmi létesítmények építészeti-műszaki követelményei

A polgári védelmi létesítmények építészeti-műszaki követelményei az építmények területrendezési-műszaki, városrendezési, építészeti-műszaki és alaprajzi kialakítására, valamint műszaki felszereltségére vonatkozó követelmények, a polgári védelem szükségleteinek figyelembevételével.

Ezeket a követelményeket a területrendezési dokumentáció beszerzése, kidolgozása és jóváhagyása során, valamint a különállóan vagy épületek részeként kialakított polgári védelmi létesítmények tervezése, elhelyezése és engedélyezése során kell alkalmazni, az Építési törvény 43–43e. §-aival összhangban.

A védelmi építmények:

1. az épületek föld alatti szintjein, az épületek föld feletti szintjeinek átalakításával vagy önálló építményként létesülnek;
2. működésileg zárt egységet alkotnak, amelyen keresztül nem vezethetnek olyan tranzit közműhálózatok, amelyek nem kapcsolódnak az adott létesítményhez;
3. lehetőség szerint olyan helyeken kerülnek kialakításra, ahol a védelmet igénylő személyek legnagyobb koncentrációja található, és ahol az óvóhely legfeljebb 500 méteres gyalogos távolságban elérhető;
4. legalább 100 méterre helyezkednek el illékony, illetve mérgező hatású gázokat tartalmazó tartályoktól, amelyek veszélyeztethetik az óvóhelyen tartózkodó személyek biztonságát;
5. úgy kerülnek elhelyezésre, hogy a megközelítési utak biztosítsák az óvóhelyhez való hozzáférést, és megfeleljenek a rendelet 1. számú melléklete első részének C pontjában meghatározott követelményeknek;
6. a rendelet 1. számú melléklete első részének C pontja ötödik pontja szerint legalább 150 személy befogadására alkalmasak;
7. a belső terekben biztosítják a megfelelő mikroklimatikus feltételeket; a huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségeket kényszerszellőztető berendezéssel kell ellátni;
8. megfelelnek a védelmi tulajdonságokra vonatkozó követelményeknek, amelyeket az építmény K₀ védelmi tényezője fejez ki a rendelet 1. számú mellékletének negyedik része szerint.

A védelmi építmények tervezése

A rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki követelményeket a területrendezési dokumentációban, a terület közlekedési és műszaki infrastruktúrájának részében, az egyes területi körzetekben az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. olyan épületekben, amelyek a munkavállalók legnagyobb létszámú műszakjának, valamint az ellátásba átvett személyeknek biztosítanak óvóhelyet;
2. a lakosság számára szolgáltatásokat nyújtó épületekben, különösen kórházakban, szállodákban, szálláshelyeken, kollégiumokban, valamennyi típusú iskolában, bankokban, színházakban, mozikban, biztosítótársaságok épületeiben és sportlétesítményekben, az üzemeltetési és szálláskapacitásnak megfelelően a személyzet és az ellátásba átvett személyek számára;
3. hipermarketekben és többfunkciós épületekben a tervezett látogatói kapacitás alapján, a személyzet és az ellátásba átvett személyek számára;
4. állami szervek, a helyi államigazgatási szervek és az önkormányzatok épületeiben, a tervezett munkavállalói létszám és az ellátásba átvett személyek számára.

A védelmi építmények kialakítása a terület kategorizálása szerint

A védelmi építmények kialakítása a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994. sz., a lakosság polgári védelméről szóló törvényének 4. § (4) bekezdése alapján, a Szlovák Köztársaság területének kategorizálása szerint történik.

A terület kategorizálása a lehetséges rendkívüli események szempontjából elvégzett területelemzésen, valamint a háború és hadiállapot időszakára vonatkozó követelményeken alapul.

A védelmi építmények az egyes területi kategóriákban az alábbiak szerint kerülnek kialakításra:

1. I. és II. kategóriájú területeken: ellenálló és gáztömör óvóhelyeken, a veszélyeztetett területen;
2. III. kategóriájú területeken: gáztömör óvóhelyeken, a veszélyeztetett területen;
3. IV. kategóriájú területeken: gáztömör óvóhelyeken vagy saját erőből kialakított egyszerű óvóhelyeken;
4. I–IV. kategóriájú területeken: lakó- és családi házakban, gáztömör óvóhelyeken vagy saját erőből kialakított, legfeljebb 50 személy befogadására alkalmas egyszerű óvóhelyeken, illetve lakóépületekben és gáztömör óvóhelyeken 50 főnél nagyobb befogadóképesség esetén.

Saját erőből kialakított egyszerű óvóhelyek

A saját erőből kialakított egyszerű óvóhelyek céljára a biztonságos időszakban kialakított építmények megfelelő föld alatti vagy föld feletti helyiségeit kell kiválasztani.

Ezeknek a helyiségeknek a szükséges, saját erőből elvégzett speciális átalakításokat követően részleges védelmet kell biztosítaniuk a rendkívüli események, valamint a háború és hadiállapot idején alkalmazott fegyverek hatásaival szemben.

A kiválasztott föld alatti vagy föld feletti helyiségek csak a szükséges speciális átalakítások elvégzése után tekinthetők védelmi építménynek, amelyek alkalmassá teszik az építményt rendeltetésének betöltésére.

A kiválasztott helyiségeknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

a) az óvóhelyen tartózkodó személyek tartózkodási helyétől olyan távolságban kell lenniük, hogy veszély esetén időben elérhessék az óvóhelyet;

b) biztosítaniuk kell a védelmet a radioaktív szennyeződés és a veszélyes anyagok behatolása ellen;

c) minimálisra kell csökkenteni az átalakításukhoz szükséges munkálatok mennyiségét;

d) megfelelő statikai és védelmi tulajdonságokkal kell rendelkezniük;

e) biztosítaniuk kell a természetes vagy kényszerszellőztetést külső levegővel, illetve szűrő- és szellőztető berendezéssel;

f) megfelelő tömítettséggel kell rendelkezniük.

Ha rendkívüli esemény bekövetkezése után időhiány miatt az egyszerű óvóhelyeket nem lehet műszakilag előkészíteni és az óvóhelyre érkező személyek fogadására alkalmassá tenni, akkor a lakosság védelmét az épületek védett helyiségeiben kell biztosítani.

Az épületek védett helyiségeinek kialakítására vonatkozó alapelvek

A védett helyiségeket lehetőség szerint a veszélyes anyagok hatása elleni védelem céljára az épületek pincéiben, illetve szükség esetén magasabb szinteken kell kialakítani.

A legfontosabb követelmény a helyiségek megfelelő tömítése.

A szennyeződéssel szembeni védelem mértéke annál magasabb, minél mélyebben helyezkedik el a védett helyiség a talajszint alatt.

Védett helyiségek kialakítására előnyösen nagy alapterületű, kevés ablakkal és ajtóval rendelkező helyiségeket kell használni, lehetőség szerint pincékben és alacsonyabban fekvő helyiségekben. Előnyös, ha ezek a helyiségek nem az épület sarkában helyezkednek el, és további, védett helyiséggé átalakítható helyiségekkel határosak.

Célszerű, ha a védett helyiségek fürdőszobák és szociális helyiségek közelében találhatók, amelyek megfelelő tömítés után használhatók.

Egyszerű óvóhelyek legfeljebb 50 fő befogadására

A. Alaprajzi kialakítás

A védelmi építmény alaprajzi kialakítását a tervezett számú óvóhelyen tartózkodó személy figyelembevételével, a helyiségek megfelelő felosztásával és alapterületének meghatározásával kell kialakítani.

Az építési átalakítások és a műszaki berendezések – például az óvóhely üzembe helyezéséhez szükséges szűrő- és szellőztető berendezés gépészeti helyisége – a tervdokumentáció részét képezik.

A saját erőből kialakított egyszerű óvóhely előkészítése az alábbiakat foglalja magában:

a) az ablakok és ajtók tömítése;

b) a szociális helyiségek előkészítése;

c) a vízellátás biztosítása;

d) az óvóhely bejáratának és kijáratának megjelölése;

e) a fertőtlenítő átjárók megjelölése;

f) egészségügyi anyagok és egyéni védőeszközök biztosítása;

g) szellőzőcsövek – légcsatornák – elhelyezése az óvóhely helyiségeiben.

Alapvető alapterületi és térfogati mutatók

• padlóterület: 1,0–1,5 m²/fő;
• minimális belmagasság: 2,1 m;
• ivóvízkészlet: 2,0 liter/fő/nap;
• biztosítandó külső levegő mennyisége: 10,0–14,0 m³/fő/óra.

A helyiségek felosztása és alapterülete

• az óvóhelyen tartózkodó személyek számára: 1,0–1,5 m²/fő;
• szociális helyiségek;
• szennyezett ruházat elhelyezésére szolgáló helyiség: 0,07 m²/fő.

B. Műszaki megoldás

A védelmi tulajdonságok növelése az alábbiakkal érhető el:

• a külső határoló szerkezetek gyenge pontjainak megerősítésével, különösen az ajtó-, ablak- és szellőzőnyílások esetében;
• árnyékoló/felfogó falak kialakításával.

A bejáratokhoz üvegezés nélküli ajtókat kell alkalmazni, amelyeknek kifelé kell nyílniuk. Célszerű egymás mögött két bejárati ajtót kialakítani, legalább 1,6 méteres köztes távolsággal.

Az árnyékoló falat az óvóhelyen kívül vagy belül, a bejárathoz vagy behajtóhoz lehető legközelebb kell elhelyezni, úgy, hogy az ajtó szabad átjárási szélessége megmaradjon.

Az árnyékoló fal magassága nem fedheti le teljesen a nyílást, és legalább 1,7 méter magasságig kell kialakítani a padlószinttől mérve.

A föld alatti szinteken az ablaknyílások parapetmagasságának legalább 170 cm-rel a padlószint felett kell lennie.

A föld alatti szinteken a természetes megvilágítást biztosító nyílásoknak legalább 65 cm-rel az alvásra szolgáló fekvőhely felett kell elhelyezkedniük.

A tömítettséget az óvóhelyre vezető valamennyi nyílás megfelelő tömítésével kell biztosítani, a rendelkezésre álló tömítőanyagok felhasználásával.

C. Szellőztetés

1. Természetes szellőztetés

A legfeljebb 50 fő befogadására alkalmas óvóhelyeken természetes szellőztetést kell biztosítani.

Amennyiben az egyszerű óvóhely több kisebb helyiségből áll, minden helyiségnek önálló természetes szellőzéssel kell rendelkeznie.

A természetes szellőztetés során a külső és belső hőmérséklet különbségéből kialakuló természetes légáramlást kell kihasználni.

A külső levegőt olyan szellőzőcsövön keresztül kell bevezetni, amelynek beszívónyílása 1,5–2,0 méterrel a terepszint felett helyezkedik el, és amely az óvóhelyen belül 0,5 méterrel a padlószint felett vezet be levegőt.

Az elhasznált, illetve kilélegzett levegőt olyan szellőzőcsövön keresztül kell elvezetni, amelynek belső nyílása 0,2–0,25 méterrel a mennyezet alatt található, és amely az óvóhelyen kívül a lehető legmagasabb pontra vezet, legalább 1 méterrel magasabbra, mint a friss levegőt bevezető cső beszívónyílása.

A szellőzőcsöveket – légcsatornákat – az építés során kell kialakítani. Ezek készülhetnek fémből, műanyagból, PVC-ből és egyéb csövekből, illetve deszkából is kialakíthatók.

Nagy befogadóképességű védelmi építmények föld alatti garázshelyiségeiben a minimális belmagasság:

• 300 fő feletti befogadóképesség esetén: 3,3 m;
• 300 főig: 2,4 m.

A védelmi építmények műszaki előkészítésének határideje

A védelmi építmények műszaki előkészítésének határideje rendkívüli helyzet kihirdetését követően, illetve háború és hadiállapot idején:

1. Ellenálló és gáztömör óvóhelyek

• kettős célra nem használt óvóhelyek: 2 órán belül;
• kettős célra használt óvóhelyek: 12 órán belül.

2. Egyszerű óvóhelyek

• az óvóhelyen tartózkodó személyek fogadására való előkészítés: 12 órán belül;
• a védelmi tulajdonságok növelése: 24 órán belül.

Samozrejme. Zachovávam rovnakú odbornú terminológiu ako v predchádzajúcich častiach, aby sa text dal použiť ako súvislá maďarská verzia materiálu o civilnej ochrane. Kiürítés – Evakuáció

Kiürítés – Evakuáció

Az evakuáció a lakosság kollektív védelmének egyik alapvető formája, amelyet azért hajtanak végre, mert a veszélyeztetett területen az emberek tartózkodásának időtartamát szükségszerűen korlátozni kell.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994. sz., a lakosság polgári védelméről szóló törvénye a 3. § (10) bekezdésében kimondja, hogy evakuáció alatt a veszélyeztetett személyek, állatok, illetve szükség esetén tárgyak meghatározott területről történő elszállítását, illetve kitelepítését kell érteni.

A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 75/1995. sz. rendelete az evakuáció biztosításáról szabályozza az evakuáció tervezésének, irányításának és biztosításának részleteit, valamint az evakuációval kapcsolatos feladatok végrehajtását és az ahhoz kapcsolódó intézkedéseket.

Az evakuáció formái

Az evakuáció:

a) rövid távú, amikor a lakosság várhatóan 72 órán belül visszatérhet;

b) hosszú távú, amikor a lakosság visszatérése 72 óra elteltével vagy később várható.

Az evakuációt csak a rendkívüli helyzet kihirdetését követően lehet elrendelni.

A lakosságot az evakuáció elrendeléséről tömegtájékoztatási eszközökön keresztül tájékoztatják.

Minden evakuált személy csak korlátozott mennyiségű, a legszükségesebb életviteli szükségletek biztosításához szükséges tárgyat vihet magával.

EVAKUÁCIÓS CSOMAG

1. Az evakuációs csomag maximális tömege

Az evakuációs csomag tömege nem haladhatja meg:

a) felnőttek esetében – személyenként 50 kg-ot;

b) gyermekek esetében – személyenként 25 kg-ot.

2. Az evakuáltak számára ajánlott, hogy az evakuáció elrendelésekor magukkal vigyék:

a) személyes okmányaikat, fontos dokumentumaikat, értéktárgyaikat és pénzüket;

b) személyes gyógyszereiket és a szükséges egészségügyi eszközöket;

c) alapvető élelmiszereket két-három napra, valamint teát és vizet;

d) a mindennapi használathoz és személyes higiénéhez szükséges tárgyakat;

e) zseblámpát, gyertyát és gyufát;

f) takarót, hálózsákot;

g) váltó fehérneműt, váltóruhát, megfelelő lábbelit és vízhatlan esőkabátot;

h) egyéb, feltétlenül szükséges személyes tárgyakat.

AZ EVAKUÁCIÓ TERVEZÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA

Az evakuációt az alábbi területekről kell megtervezni és biztosítani:

a) Nukleáris létesítmények környezetében

1. az 5 km-es körzetből a teljes lakosság teljes körű evakuációjával;
2. a 10 km-es körzetből a közvetlenül veszélyeztetett lakosság teljes körű evakuációjával;
3. a Jaslovské Bohunice-i nukleáris létesítmény esetében a forrástól számított 21 km-es és 11 km-es, a Mochovce-i létesítmény esetében pedig 20 km-es körzetből a veszélyeztetett lakosság evakuációjával.

b)

Olyan területről, amelyet egy balesetet követően vagy veszélyes anyag kijutásával járó egyéb rendkívüli esemény során szennyeződés veszélye fenyeget.

c)

Olyan területről, ahol természeti katasztrófa vagy más katasztrófa következményei miatt az emberek és állatok tartózkodása átmenetileg vagy hosszabb távon nem lehetséges.

d)

Vízügyi létesítmény meghibásodása vagy balesete által veszélyeztetett területről.

e)

A hadiállapot kihirdetését követően a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek hadiállapot idején végzett műveleti tevékenységéhez kijelölt további területről.

f)

A háború kihirdetését követően a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek háború idején végzett műveleti tevékenységéhez kijelölt további területről.

AZ EVAKUÁCIÓ IRÁNYÍTÁSA ÉS BIZTOSÍTÁSA

Az evakuációt az illetékes minisztériumok, központi államigazgatási szervek, helyi államigazgatási szervek, állami szervek, körzeti hivatalok, önkormányzatok, jogi személyek és az evakuációban részt vevő természetes személyek által előzetesen kidolgozott evakuációs tervek alapján hajtják végre.

Épületen vagy létesítményen belül

Az evakuációt az adott jogi vagy természetes személy irányítja a polgári védelmi törzsön (CO-törzsön) keresztül.

A községben

Az evakuációt a község polgármestere irányítja és biztosítja a községi evakuációs bizottság közreműködésével.

A körzetben

Amennyiben az evakuációt a község területén kívülre, a közigazgatási körzet más területére kell végrehajtani, az evakuációt a körzeti hivatal vezetője irányítja és biztosítja a körzeti evakuációs bizottság közreműködésével.

A megye területén

Amennyiben az evakuációt a körzeti hivatal közigazgatási területén kívülre kell végrehajtani, az evakuációt a székhelyen működő körzeti hivatal vezetője irányítja és biztosítja a megyei evakuációs bizottság közreműködésével.

Samozrejme. Tu je jazykovo uhladený a terminologicky zjednotený preklad do maďarčiny, aby nadväzoval na predchádzajúce časti materiálu o civilnej ochrane. Integrált mentési rendszer

Integrált mentési rendszer

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2002. február 15-én elfogadta a 129/2002. sz., az integrált mentési rendszerről szóló törvényt, amely 2002. július 1-jén lépett hatályba.

Az integrált mentési rendszer célja, hogy az élet, az egészség vagy a vagyon veszélyeztetése esetén a veszélyeztetett személy haladéktalanul és késedelem nélkül megkapja a szükséges segítséget.

Az integrált mentési rendszer infrastruktúrája

Az integrált mentési rendszer infrastruktúrájának alapját a megyeszékhelyeken működő körzeti hivatalok koordinációs központjai képezik.

Ezek elsődleges feladata az integrált mentési rendszer résztvevőinek tevékenységeinek koordinálása a megyeszékhelyen működő körzeti hivatal illetékességi területén, valamint a segélyhívások fogadása élet, egészség vagy vagyon veszélyeztetése esetén.

Ennek érdekében 2003. július 1-jétől működik az egységes európai segélyhívó szám, a 112, a többi európai uniós országhoz hasonlóan.

A 112-es segélyhívó szám bevezetésével a korábban használt segélyhívó számok – 150, 155 és 158 – használata nem szűnt meg.

A 112-es egységes segélyhívó szám tárcsázásával a hívó az integrált mentési rendszer koordinációs központjához kapcsolódik, amely haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a segítségnyújtás biztosítása érdekében.

A rendelkezésre álló információk szerint a 112-es segélyhívó szám több európai országban is működik, például Nagy-Britanniában, Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Dániában, Finnországban, Norvégiában, Portugáliában, Luxemburgban, Ausztriában, Szlovéniában, Törökországban és a Cseh Köztársaságban.

A koordinációs központok működése

2003. július 1-jén megkezdődött az integrált mentési rendszer koordinációs központjainak működése a megyeszékhelyeken működő körzeti hivatalok keretében, a 112-es segélyhívó vonal fogadásával.

2003. január 1-jén hatályba lépett a 310/2003. sz., az elektronikus hírközlésről szóló törvény, amely lehetővé tette a segélyhívó számokra érkező hívások esetében a hívó személy azonosítását és helymeghatározását.

Ennek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy a megyeszékhelyeken működő körzeti hivatalok bírságot szabjanak ki, illetve adott esetben büntetőfeljelentést tegyenek azokkal a természetes személyekkel szemben, akik a törvény megsértésével jogosulatlanul vagy indokolatlanul hívják a 112-es segélyhívó számot.

Az integrált mentési rendszer résztvevői

Az integrált mentési rendszerben az alábbi szervek és szervezetek vesznek részt:

a) minisztérium;

b) egészségügyi minisztérium;

c) a megyeszékhelyeken működő körzeti hivatalok;

d) mentési egységek.

Az integrált mentési rendszer mentési egységei

A mentési egységek három fő csoportba sorolhatók:

a) alapvető mentési egységek;

b) egyéb mentési egységek;

c) a Rendőri Testület egységei.

Alapvető mentési egységek

Az alapvető mentési egységek:

a) Tűzoltó- és Mentőszolgálat;

b) a sürgősségi egészségügyi mentőszolgálat szolgáltatói;

c) a polgári védelem ellenőrző vegyi laboratóriumai;

d) Hegyi Mentőszolgálat;

e) Bányamentő Szolgálat.

Egyéb mentési egységek

Az egyéb mentési egységek:

a) a Szlovák Köztársaság fegyveres erői;

b) községi (városi) tűzoltótestületek;

c) üzemi tűzoltó alakulatok;

d) üzemi tűzoltótestületek;

e) állami felügyeletet ellátó vagy külön jogszabály alapján tevékenységet végző munkahelyek;

f) polgári védelmi egységek;

g) községi rendőrség;

h) Vasúti Rendőrség egységei;

i) Szlovák Vöröskereszt;

j) egyéb jogi és természetes személyek, amelyeknek tevékenységi körébe tartozik az élet, az egészség és a vagyon védelmében történő segítségnyújtás.

112-es segélyhívó vonal

Az egységes európai segélyhívó szám

A 112-es telefonszám az Európai Unió egységes segélyhívó száma, amelyen élet, egészség vagy vagyon közvetlen veszélyeztetése esetén kérhető sürgős segítség.

A 112-es szám hívásával a hívó az integrált mentési rendszer illetékes koordinációs központjához kerül, amely a bejelentés alapján biztosítja a szükséges mentési egységek riasztását és együttműködését.

Tu je pokračovanie v rovnakej, profesionálnej maďarčine, aby text plynulo nadväzoval na predchádzajúcu časť: A 112-es segélyhívó szám előnyei

A 112-es segélyhívó szám előnyei

Az egységes európai 112-es segélyhívó számnak a korábbi 150-es, 155-ös és 158-as segélyhívó számokhoz képest számos előnye van.

A 112-es szám egységesíti az integrált mentési rendszer valamennyi egységének elérését, ezáltal lehetővé teszi a kialakult helyzet gyors értékelését és a mentési egységek azonnali beavatkozását.

A gyakorlatban ez egyszerűbb, gyorsabb és rugalmasabb segítségnyújtást jelent, különösen olyan helyzetekben, amikor több mentési egység együttműködésére van szükség, vagy amikor a segélyhívó személy nem biztos abban, hogy melyik mentési egységet kell értesítenie.

Az 1–1–2 számok tárcsázása nehéz körülmények között is egyszerűbb, például sötétben vagy füsttel teli helyiségben.

További előnye, hogy a 112-es segélyhívó szám Európa szinte egész területén használható. Ez nemcsak az európai országokban alkalmazott egységes rendszerhez való igazodást jelenti, hanem a Szlovákiában tartózkodó külföldiek számára is megkönnyíti a segítségkérést, mivel vészhelyzetben nem kell megkeresniük a korábban használt nemzeti segélyhívó számokat.

A jelenleg érvényben lévő nemzeti segélyhívó számok, a 150, 155 és 158, továbbra is használhatók.

Mikor hívjuk a 112-es segélyhívó számot?

A segélyhívó számokat csak olyan esetekben kell hívni, amikor emberi élet, egészség, vagyon vagy a környezet veszélyben van, és az integrált mentési rendszer valamely egységének azonnali beavatkozására van szükség.

A 112-es segélyhívó számot az alábbi esetekben hívja:

Samozrejme, tu je pokračovanie v rovnakej terminológii a štýle: Mikor hívjuk a 112-es segélyhívó számot?

A 112-es segélyhívó számot az alábbi esetekben hívja:

• épület, gépjármű, erdő vagy egyéb létesítmény tűzesete esetén, illetve ha épületből, erdőből vagy más területről lángot vagy füstöt észlel;
• természeti katasztrófa esetén – például árvíz, szélvihar vagy hóvihar következtében –, ha emberi élet, egészség vagy vagyon került veszélybe;
• súlyos közlekedési baleset esetén, amelyben személyek megsérültek vagy életüket vesztették;
• rablás vagy lopás esetén – például gépjármű, pénztárca, poggyász vagy egyéb értéktárgy eltulajdonításakor;
• épületbe vagy gépjárműbe történő betörés esetén;
• ha szükség van balesetet szenvedett gépjárműbe szorult személyek, illetve épületek romjai vagy kidőlt fák alatt rekedt személyek kiszabadítására;
• ha gyanús poggyászt vagy csomagot talál, amelyben feltételezhetően robbanószerkezet lehet;
• ha eszméletlen, földön fekvő személyt talál;
• ha erőszaknak, verekedésnek vagy rendbontásnak a szemtanúja;
• ha öngyilkossági kísérletnek a szemtanúja;
• súlyos sérülések esetén – ha a vérzést nem lehet elállítani, ha valaki fullad vagy nem kap levegőt, illetve ha valakit áramütés ért;
• ha a rendőrségnek bűncselekménnyel kapcsolatos tényeket vagy információkat szeretne bejelenteni, illetve információval rendelkezik keresett vagy üldözött személyekről.

Samozrejme. Tu je pokračovanie preložené do maďarčiny a terminologicky zjednotené s predchádzajúcimi časťami. A 112-es segélyhívó használata és működése

Mikor ne hívja a 112-es segélyhívó számot?

A 112-es segélyhívó számot ne hívja:

• ha csak azt szeretné ellenőrizni, hogy működik-e a segélyhívó rendszer;
• ha kitalált, valótlan eseményt szeretne bejelenteni;
• ha csak szórakozni szeretne;
• ha csupán információt szeretne kérni, például telefonszámokról, menetrendről vagy egyéb általános információkról.

A 112-es segélyhívó számot soha ne használja vissza, mert ezzel megakadályozhatja, hogy azok kapjanak időben segítséget, akiknek valóban szükségük van rá.

Hogyan hívjuk a 112-es segélyhívó számot?

A 112-es segélyhívó szám bármilyen telefonról hívható – vezetékes telefonról, mobiltelefonról vagy nyilvános telefonfülkéből.

Tárcsázza az 1–1–2 számokat előhívó nélkül, majd várja meg, amíg a vonal másik végén jelentkezik a kezelő.

A 112-es segélyhívó szám a nap 24 órájában, a hét minden napján hívható. A hívás mindig ingyenes, ami azt jelenti, hogy nyilvános telefonfülkéből történő hívás esetén sincs szükség pénzérmére vagy telefonkártyára.

A 112-es segélyhívó szám tárcsázásával a hívó a legközelebbi integrált mentési rendszerhez tartozó koordinációs központtal kerül kapcsolatba.

Mit mondjunk a kezelőnek?

A 112-es segélyhívó szám hívásakor fontos a megfelelő eljárás betartása annak érdekében, hogy a kezelő a lehető leggyorsabban biztosítani tudja a segítséget a szükséges mentési egységek kiküldésével.

Próbáljon nyugodt maradni, és tényszerűen válaszoljon a kérdésekre.

Mi történt?

Erre az információra azért van szükség, hogy meg lehessen állapítani, milyen segítséget kell küldeni.

Tűzesetről, közlekedési balesetről, árvízről vagy bűncselekményről van szó?

Mekkora az esemény kiterjedése? Például egy ház, lakás vagy erdő ég, több ember élete van veszélyben, illetve út, mező vagy település került víz alá?

Hol történt?

Ez az információ szükséges ahhoz, hogy a bejelentett esemény helyszíne gyorsan és pontosan megtalálható legyen.

Ha az esemény lakásban, munkahelyen vagy más zárt helyiségben történt, mondja meg a kezelőnek:

• a címet és a házszámot;
• az emelet számát;
• a lakás számát;
• a lakás tulajdonosának nevét;
• szükség esetén azt is, hogyan lehet megtalálni az épületet, különösen lakótelepeken.

Ha az esemény közúton vagy szabad területen történt, röviden és pontosan írja le a helyszínt. Például említsen meg egy közeli jellegzetes épületet, útkereszteződést, az utolsó érintett települést, lehajtót, autópályán található kilométerjelzőt, az autópálya számát stb.

Kivel történt?

Adjon meg minél több információt az érintett személyről vagy személyekről:

• nem;
• hozzávetőleges életkor;
• az érintett személyek száma.

Ezek az információk fontosak a megfelelő segítség biztosításához.

Információk Önről

A beszélgetés végén célszerű megadni a kezelőnek annak a telefonnak a számát, amelyről telefonál, arra az esetre, ha a kezelőnek vissza kellene hívnia, például a helyszín pontosítása vagy egyéb probléma miatt.

Adja meg továbbá vezeték- és keresztnevét is.

Ha a helyszín megközelítése nehéz – például az út járhatatlan –, vagy további veszély áll fenn – például robbanásveszély vagy veszélyes anyag jelenléte –, feltétlenül tájékoztassa erről a kezelőt.

A 112-es segélyhívás során tartsa be az alábbi alapelveket

• Maradjon nyugodt. Beszéljen lassan, érthetően és hangosan.
• A hívást biztonságos és lehetőség szerint minél csendesebb helyről kezdeményezze.
• Legyen türelmes – várja meg, amíg a kezelő fogadja a hívást.
• Ne tegye le a telefont!

A koordinációs központ kezelőjének ezekre az információkra azért van szüksége, hogy meg tudja állapítani, melyik mentési egység tudja a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban biztosítani a segítséget.

Előfordulhat, hogy a kezelő akkor is további információkat kér, amikor a segítség már úton van. Ne szakítsa meg a hívást addig, amíg a kezelő nem kapott meg minden szükséges információt.

Ha lehetséges, rövid ideig maradjon azon a helyen, ahonnan a segélyhívást kezdeményezte.

A 112-es segélyhívó központjai

A 112-es segélyhívó központjai – hivatalos megnevezéssel az integrált mentési rendszer koordinációs központjai – minden megyeszékhelyen megtalálhatók. Szlovákiában összesen nyolc ilyen központ működik:

• Pozsonyban (Bratislava),
• Nagyszombatban (Trnava),
• Besztercebányán (Banská Bystrica),
• Trencsénben (Trenčín),
• Nyitrán (Nitra),
• Eperjesen (Prešov),
• Zsolnán (Žilina),
• Kassán (Košice).

A koordinációs központok az egész ország területén hang- és adatkapcsolaton keresztül össze vannak kötve egymással.

A 112-es segélyhívó számra érkező hívás fogadásakor a rendszer automatikusan azonosítja a hívó telefonszámát, valamint meghatározza a vezetékes telefonállomás telepítési címét vagy a mobiltelefon helyzetét.

Más szóval: az integrált mentési rendszer koordinációs központja a lokalizációs rendszer segítségével térképen is meg tudja határozni a hívó hozzávetőleges helyzetét.

Ha azonban Ön tudja, hogy pontosan hol tartózkodik, a gyorsabb beavatkozás érdekében célszerű azonnal közölnie a helyszínt a kezelővel.

A 112-es szám tárcsázásakor a hívó a legközelebbi integrált mentési rendszerhez tartozó koordinációs központtal kerül kapcsolatba. Az esemény leírását követően a kezelő egy vagy szükség esetén több mentési egységhez kapcsolja a bejelentést.

A modern kommunikációs rendszer lehetővé teszi a mentési egységek gyors reagálását, amelyek a rendelkezésre álló információk alapján rövid időn belül megkezdhetik a beavatkozást.

Minden koordinációs központban legalább egy olyan kezelő dolgozik, aki angol nyelven is képes fogadni a 112-es segélyhívásokat. A koordinációs központokban a nemzeti kisebbségek nyelveit ismerő kezelők is dolgoznak.

A 112-es segélyhívó számra érkező hívások átlagos száma megyénként naponta 800 és 1600 között mozog, amelyeknek sajnálatos módon csak mintegy 8–10%-a indokolt segélyhívás.

Jogosulatlan hívások a 112-es segélyhívó számra

A 112-es segélyhívó számra érkező hívások jelentős része jogosulatlan vagy indokolatlan.

Ez komoly problémát jelent, mivel egy hamis vagy indokolatlan segélyhívás miatt előfordulhat, hogy egy valódi vészhelyzetben lévő személy nem jut időben a szükséges segítséghez.

Ezért soha ne éljen vissza a 112-es segélyhívó számmal, hogy ne akadályozza azok segítséghez jutását, akiknek valóban szükségük van rá.

Aki visszaél a 112-es segélyhívó vonallal, akár 1659 euróig terjedő pénzbírsággal is sújtható.

A 112-es segélyhívó vonallal való visszaélésnek minősül a segítségnyújtás szándékos, szükségtelen igénylése, illetve a segélyhívó vonal szándékos blokkolása.

Ha valaki a 112-es segélyhívó vonalon olyan valótlan riasztást jelent be, amely súlyos nyugtalanságot vagy veszélyhelyzetet idéz elő, hamis riasztás terjesztésének bűncselekményét követheti el, amelyért egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A 112-es segélyhívó és az Európai Unió

A 112-es szám tárcsázásával Európa számos országában olyan kezelővel kerül kapcsolatba, aki közvetlenül intézkedik a problémával kapcsolatban, vagy az illetékes sürgősségi szolgálathoz kapcsolja a hívót.

Ugyanilyen fontos azonban, hogy az emberek ismerjék a 112-es számot, és megfelelően használják. A segélyhívások jelentős részét ugyanis téves vagy hamis riasztások teszik ki.

Az Európai Unió egyik fontos fejlesztése a gépjárművekbe beépített eCall automatikus segélyhívó rendszer, amely közlekedési baleset esetén automatikusan kapcsolatot létesít a 112-es segélyhívó szolgálattal.

Az eCall rendszer célja, hogy baleset esetén a mentési szolgálatok megkapják többek között a baleset helyszínére vonatkozó információkat, ezáltal gyorsabban megkezdhető legyen a segítségnyújtás.

Helymeghatározás

A helymeghatározás (lokalizáció) azt jelenti, hogy a 112-es segélyhívás során meghatározható az a hely, ahonnan a hívást kezdeményezték.

Ez különösen fontos, mert előfordulhat, hogy a bajba jutott személy nem tudja pontosan megmondani, hol tartózkodik, vagy nehézségei vannak az érthető kommunikációval.

A helymeghatározási rendszer ezért jelentős segítséget nyújt a mentési egységek gyors riasztásában és a helyszín megtalálásában.

A lokalizáció ugyanakkor a 112-es segélyhívó számra jogosulatlanul telefonáló személyek azonosításában is segítséget nyújthat.

Samozrejme. Pokračujem v rovnakom odbornom a jednotnom maďarskom štýle, aby sa jednotlivé časti dali spojiť do jedného materiálu. Figyelmeztető jelzések és elsősegélynyújtás

Figyelmeztető jelzések

Mit tegyünk, ha megszólal a sziréna?

(a rendszeres ellenőrzés időpontját kivéve)

A polgári védelem néhány alapvető fogalma

Természeti katasztrófák, haváriák és egyéb rendkívüli események esetén az emberek általában tudatában vannak azoknak a kockázatoknak, amelyek veszélyeztetik életüket, illetve akadályozzák szükségleteik, céljaik és terveik megvalósítását.

A nagyobb balesetek és katasztrófák következményei megszerzett, gyakran súlyos tapasztalatokkal szolgálnak. A pánik sok esetben több emberéletet és nagyobb anyagi kárt okozhat, mint maga a rendkívüli esemény.

A legfontosabb és döntő tényező az információ, annak gyors értékelése, valamint az információ továbbításának biztosítása.

Ennek a tájékoztató anyagnak a célja, hogy minél több információt nyújtson arról, hogyan kell eljárni és hogyan kell viselkedni természeti katasztrófa, havária vagy egyéb rendkívüli esemény esetén.

A polgári védelem néhány alapvető fogalma

Rendkívüli helyzet

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994. sz., a lakosság polgári védelméről szóló törvénye értelmében rendkívüli helyzetnek minősül az az időszak, amikor egy rendkívüli esemény veszélyezteti az életet, az egészséget vagy a vagyont, illetve amikor annak következményei hatással vannak ezekre, és amelyet a törvény alapján kihirdettek.

A rendkívüli helyzet időszakában olyan intézkedéseket hajtanak végre, amelyek az élet, az egészség vagy a vagyon megmentését, a veszélyeztetettség kockázatának csökkentését, valamint a rendkívüli esemény következményeinek terjedésének és hatásainak megakadályozását szolgálják.

A rendkívüli helyzet kihirdetését követően az alábbi feladatokat és intézkedéseket hajtják végre:

a) mentési munkálatok a rendkívüli helyzet által érintett teljes területen rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel;

b) evakuáció;

c) szükségellátás és szükségszállás biztosítása;

d) az integrált mentési rendszer alapvető és egyéb egységeinek alkalmazása.

Rendkívüli esemény

Rendkívüli eseménynek minősül a természeti katasztrófa, havária, katasztrófa, II. fokozatú közegészségügyi veszélyhelyzet vagy terrorcselekmény.

a) Természeti katasztrófa

Természeti katasztrófa az a rendkívüli esemény, amely során természeti erők kedvezőtlen hatása következtében felhalmozódott energia vagy anyag nem kívánt módon felszabadul, és amelynek során veszélyes anyagok vagy más romboló tényezők hathatnak, illetve olyan hatások alakulhatnak ki, amelyek negatívan befolyásolják az életet, az egészséget vagy a vagyont.

b) Havária

Havária az a rendkívüli esemény, amely a megszokott üzemeltetési állapottól való eltérést okoz, és ennek következtében veszélyes anyagok kerülnek a környezetbe, vagy egyéb, az életre, egészségre vagy vagyonra veszélyes romboló tényezők lépnek fel.

c) Katasztrófa

Katasztrófa az a rendkívüli esemény, amely során a természeti katasztrófa vagy havária következtében a romboló tényezők fokozódnak és ezt követően összeadódnak.

d) II. fokozatú közegészségügyi veszélyhelyzet

II. fokozatú közegészségügyi veszélyhelyzet akkor áll fenn, amikor a 42/1994. sz. törvény 6–9. §-ai alapján intézkedéseket kell hozni:

1. sugárbaleset vagy sugárhavária esetén;
2. fertőző betegség előfordulásakor, fertőző betegség gyanúja esetén, illetve ha a fertőző betegség miatti halálesetek száma a várható szintet meghaladja;
3. életet, egészséget, környezetet vagy vagyont veszélyeztető vegyi anyagok kibocsátása esetén;
4. mikroorganizmusok vagy toxinok zárt terekből történő kijutása esetén.

A terület elemzése

A terület elemzése a rendkívüli esemény bekövetkezésének lehetősége esetén fennálló veszély értékelése, figyelembe véve a veszélyforrásokat.

A terület elemzését dokumentumokból álló dokumentáció formájában készítik el.

Veszélyeztetettség

A veszélyeztetettség az az időszak, amely alatt feltételezhető egy rendkívüli esemény következményeinek kialakulása vagy terjedése.

Mentési munkálatok

A mentési munkálatok az élet, az emberek egészségének és a vagyon megmentését, valamint a veszélyeztetett vagy érintett területekről történő kimenekítést szolgáló tevékenységek.

A mentési munkálatok részét képezik továbbá a rendkívüli esemény következményeinek terjedését és hatását megakadályozó tevékenységek, valamint a következmények felszámolásához szükséges feltételek megteremtése.

Önvédelem

Önvédelem alatt azokat a saját erővel és eszközökkel végzett tevékenységeket értjük, amelyek az érintett személy és közvetlen környezetének védelmét szolgálják, és amelyek célja a rendkívüli esemény következményeinek enyhítése vagy megakadályozása.

Szükségellátás

A szükségellátás a rendkívüli esemény által érintett személyek számára biztosított ideiglenes minimális élelmezést, minimális mennyiségű ivóvizet és egyéb alapvető szükségleteket jelenti a túléléshez rendelkezésre álló feltételek keretein belül.

Ide tartozik különösen a villamosenergia-ellátás, a fűtés biztosítása és az alapvető egészségügyi ellátás.

Szükségszállás

A szükségszállás a rendkívüli esemény veszélyeztetett vagy annak következményei által érintett személyek számára biztosított ideiglenes lakhatás.

Figyelmeztető jelzések

A lakosság figyelmeztetése riasztójelzésekkel történik.

ÁLTALÁNOS VESZÉLY

Kétperces váltakozó hangú szirénajelzés, amelyet rendkívüli esemény veszélye vagy bekövetkezése, illetve a rendkívüli esemény következményeinek terjedési lehetősége esetén alkalmaznak.

VÍZ ÁLTALI VESZÉLY

Hatperces folyamatos hangú szirénajelzés, amelyet a víz romboló hatása által okozott veszély esetén alkalmaznak.

A VESZÉLY VÉGE

Kétperces folyamatos szirénahang, ismétlés nélkül.

A figyelmeztető jelzéseket, valamint A VESZÉLY VÉGE jelzést ezt követően a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül sugárzott szóbeli tájékoztatás egészíti ki.

Háború és hadiállapot idején a kétperces váltakozó hangú szirénajelzés a Szlovák Köztársaság területe elleni esetleges légi támadás veszélyét is jelezheti.

Az ilyen veszélyhelyzetről szóló szóbeli tájékoztatás tartalmazza az érintett terület meghatározását, valamint a „Légi riadó” megnevezést.

Ha megszólal a sziréna

Ha megszólal a sziréna, rendkívüli helyzet állhat fenn.

Figyelje és hallgassa meg a jelzést, és próbálja megállapítani, milyen veszélyre figyelmeztet.

Hallgassa a helyi hangosbemondót, rádiót, televíziót vagy a hangosbemondóval felszerelt járművek tájékoztatását is.

FIGYELEM!

Minden hónap második péntekén 12:00 órakor sor kerül a szirénák működőképességének ellenőrzésére.

Az ezen időponton kívül végzett további ellenőrzésekről a rádió és a sajtó tájékoztat.

Mit tegyünk, ha megszólal a sziréna?

(a rendszeres ellenőrzés időpontját kivéve)

A) Ha épületben tartózkodik

• Maradjon az épületen belül, illetve ha rendelkezésre áll, menjen az óvóhelyre.
• Zárja be és tömítse le az ablakokat, ajtókat és szellőzőnyílásokat. Kapcsolja ki a légkondicionáló berendezést, és alakítson ki elszigetelt, zárt teret.
• Kapcsolja be a rádiót és a televíziót, és kövesse az adást.
• Várja meg a további információkat, és tartsa be a közölt utasításokat. Ne becsülje alá a veszélyt.
• Csak sürgős esetben telefonáljon, és ne terhelje feleslegesen a telefonhálózatot.
• Nyújtson segítséget a betegeknek, sérült személyeknek, mozgásképteleneknek és időseknek.
• Gondoskodjon a felügyelet nélkül maradt gyermekekről.
• Őrizze meg a nyugalmát és megfontoltságát.

B) Ha épületen kívül tartózkodik

Mit tegyünk veszélyes vegyi anyagok kijutása esetén?

Veszélyes vegyi anyagok kijutását okozhatja egy veszélyes anyagot tartalmazó helyhez kötött forrás megsemmisülése vagy meghibásodása – például termelőberendezés, raktár vagy veszélyes anyagot alkalmazó berendezés, például hűtőberendezés –, illetve veszélyes anyagot szállító mozgó forrás, például gépjármű vagy vasúti tartálykocsi balesete.

Veszélyes vegyi anyagok okozta veszélyt terrorcselekmény során alkalmazott harci mérgező vegyi anyagok is előidézhetnek.

1. Veszélyes anyag kijutása helyhez kötött forrásból

• Ha megszólal a sziréna figyelmeztető jelzése, őrizze meg nyugalmát, mérje fel a helyzetet, és ennek alapján döntsön az érintett terület elhagyásáról.
• Döntését befolyásolja a szél iránya, amely a veszélyes anyagot a kijutás helyétől továbbítja, valamint az Ön tartózkodási helye. Ha a szél irányában tartózkodik és kevés idő áll rendelkezésre, azonnal keressen menedéket egy épületben.
• Készítsen rögtönzött védőeszközt a légutak, a szem és a fedetlen testrészek védelmére.
• Az arc, a légutak és a szem védelmére használjon vízzel megnedvesített nedvszívó anyagot. Helyezze az anyagot a szájára és az orrára, takarja el vele a szemét, és ezen keresztül lélegezzen.
• A fedetlen testrészeket ruházattal takarja el.
• Figyelmeztesse a veszélyre azokat a lakosokat, akik esetleg nem hallották a figyelmeztető jelzést.
• Segítsen a gyermekeknek, időseknek és magatehetetlen személyeknek.
• Zárja be és tömítse le az ablakokat, ajtókat és szellőzőnyílásokat, kapcsolja ki a légkondicionálót, és alakítson ki elszigetelt, zárt teret.
• Az elszigetelt zárt tér kialakítása érdekében a réseket ragasztószalaggal zárja le, a nagyobb réseket pedig vízben oldott mosószerrel megnedvesített textíliával tömítse.
• Kapcsolja be a rádiót és a televíziót, és kövesse a közvetített információkat.
• Várja meg a további utasításokat, és tartsa be a közölt előírásokat. Ne becsülje alá a veszélyt.

2. Veszélyes anyag kijutása mozgó forrásból

• A lehető legrövidebb úton azonnal hagyja el a feltételezett szennyezett területet.
• Kövesse a mentőszolgálat vagy a rendőrség által kiadott utasításokat.
• Ha nem tudja elhagyni a szennyezett területet, keressen menedéket egy épületben, és kövesse a fent ismertetett utasításokat.

3. Harci mérgező vegyi anyagok alkalmazása terrorcselekmény során

• A lehető legrövidebb úton azonnal hagyja el a feltételezett szennyezett területet.
• Azonnal védje légzőszerveit rögtönzött egyéni védőeszközzel, például nedves zsebkendővel vagy más nedves textíliával.
• Kövesse a mentőszolgálat vagy a rendőrség által kiadott utasításokat.
• Ha nem tudja elhagyni a szennyezett területet, keressen menedéket egy épületben.
• Ha folyékony harci mérgező vegyi anyag érte, a lehető legrövidebb időn belül használjon minden rendelkezésre álló eszközt annak eltávolítására, vízzel történő lemosással, illetve alapos szappanos mosással.
• A harci mérgező vegyi anyaggal szennyezett ruházatot a lehető leghamarabb vegye le.
• A szennyezett terület elhagyása után végezzen alapos tisztálkodást.
• A szennyezett ruházatot helyezze polietilén zsákokba, és a mentőszolgálat utasításai szerint kezelje.
• Akkor is forduljon orvoshoz, ha nem tapasztal egészségügyi panaszokat.

C) Ha a veszélyeztetett területet gyorsan el kell hagyni

Ha gyorsan el kell hagynia a veszélyeztetett területet, illetve zárt térben tartózkodik, tegye meg az alábbi intézkedéseket:

1. Zárja el a gáz-, víz- és villamosenergia-ellátást.
2. Készítse össze és vigye magával a legszükségesebb dolgokat – személyes okmányokat, kisebb méretű értéktárgyakat, gyógyszereket stb.
3. Zárja be a lakást.
4. Ellenőrizze, hogy szomszédai tudnak-e a kialakult helyzetről.
5. Ha a környezetében felügyelet nélkül maradt gyermekek, idősek vagy magatehetetlen személyek vannak, segítsen nekik.
6. Hallgassa a helyi rádiót, az evakuációt végző szervek utasításait vagy az autórádiót, ahol további fontos információkat kaphat.
7. A területet mindig a szél irányára merőlegesen hagyja el.
8. Ha rokonokhoz vagy ismerősökhöz távozik, megérkezés után ne felejtse el bejelenteni tartózkodási helyét az illetékes hatóságoknál. Ez fontos az érintett, eltűnt vagy hiányzó személyek számának megállapításához.
9. Minden esetben őrizze meg nyugalmát!

MINDIG ÉRVÉNYES!

• A védőálarc és annak bármilyen helyettesítője elsősorban a veszélyeztetett terület elhagyására szolgál.
• A veszélyes anyag kijutásakor a szél irányában terjed.
• A veszélyeztetett területet a szél irányára merőlegesen kell elhagyni.
• A szél iránya például egy megnedvesített ujj fej fölé emelésével is meghatározható.

Az elsősegélynyújtás alapelvei

ELSŐSEGÉLY

Az elsősegély olyan egyszerű intézkedések összessége, amelyek bármikor és bárhol alkalmazhatók, és amelyek:

• életet menthetnek;
• megakadályozhatják az egészségi állapot romlását;
• elősegíthetik a gyorsabb felépülést.

Hogyan járjunk el?

• Saját életének veszélyeztetése nélkül állapítsa meg, mi történt.
• Szüntesse meg a veszélyt, és csak akkor helyezze át a sérültet a veszélyes helyről, ha a veszély más módon nem szüntethető meg.
• Mindig először a legsúlyosabban sérült személyt lássa el.
• Gondoskodjon mentő, orvos riasztásáról, illetve a sérült egészségügyi intézménybe szállításáról.

Hogyan nyújtsunk elsősegélyt?

• Állítsa el az életveszélyes vérzést.
• Eszméletlenség esetén biztosítsa a légutak átjárhatóságát.
• Légzésleállás esetén végezzen mesterséges lélegeztetést.
• Szívleállás esetén végezzen mellkasi kompressziót (szívmasszázst).
• Tegyen meg minden szükséges sokkellenes intézkedést.

NE FELEDJE!

• Nincs szükség különleges felszerelésre – szükség esetén rögtönözzön.
• Ne becsülje túl saját erejét, és ne veszélyeztesse önmagát.
• A sérültet ne mozgassa a szükségesnél többet.

SPECIÁLIS INFORMÁCIÓK JÓKA KÖZSÉG LAKOSAI SZÁMÁRA

Informacia-pre-verejnost-Jelka