Falunk legrégibb és legnagyobb egyházközsége a római katolikus. A 13. század derekán keletkezett. Írott anyakönyvei 1732 óta vannak, de több irata is fennmaradt a 17. százau végéből. Egykori temploma, a mai kissekrestye még 1250-ben épült lombardiai téglából, román stílusban Keresztelő Szent János tiszteletére . Félkör alakú , nyugati irányban egyenesvonalúan kibővített boltíves menynyezetű szentélyből és egy téglalap alakú hajóból tevődött össze, amelyet eredetileg lapostető fedett. Később ez a 13 m hosszúságú és 5,5 , szélességű templom már nem felelt meg az igényeknek. A szentélyt 1456- ban , a főhajót pedig 1549-1577 – ben építették. Az 1756-os esztendőben valósul meg az át- és hozzáépítés, mely az eredeti román stílusú rész felhasználásával egy 30 m hosszú, 8 m széles egyhajós barokk templommá változtatta az épületet. Ebből az átépítésből – dokumentokkal bizonyítható- a falu református nemessége is kivette a részét. A két kereszthajót 1921-ben építették a templomhoz. A főoltárt a barokk átépítés előtt 1697-ben adományozta a templomnak Wolf Klára, a klarissza apácák főnöknője. Barokk stílusú, a közepén Szent János, fönt Szűz Mária képével. Oldalt Szent Ágnes és Szent Katalin, lejjeb Szent Imre és László szobra található. A csúcson Szent Mihály szobra van. Az oltár 1759-ben és 1831-ben javításon esett át. A templom falait 1958 óta 3×4 m-es olajfestmények díszítik, melyeket Csanaky Károly festőművész alkotott. A templom egytornyos, 3 harangos. A jelenlegi harangok mindegyike 1922-ben készült Szlezák László budapesti harangöntő műhelyében. Az előző harangok közül kettőt beolvasztottak az első világháborúban, a harmadikat pedig, mely 1863-ban készült Pozsonyban, 1922-ben átszállították az Őrangyalok kápolnajába. Ez az úgynevezett Mária-harang. A templom mai harangjai közül a „ déli harang“, 311 kg súlyú, és Újhelyjóka község adománya . Az „ öreg harang “, melyet szombaton, vasárnap és ünnepnapokon hallhatunk, 536.5 kg súlyú, és Jóka község adománya . A kisharang 149 kg súlyú lélekharang. Ez is Jóka község adománya. Híres műkincse még a katolikus templomnak az orgona, mely 1855-ből való. Ezt Mozsnyi Vince pozsonyi orgonaépítő készítette. A templom szomszédságában található a volt római katolikus egyházi, majd állami iskola épülete, egy késő klasszicista kastély, melynek alapjait 1847-ben rakták le.
A falu és a római katolikus egyház további műemléke a 18. század elején épült Őrangyalok kápolnája. A kápolnát Takács Mihály, építette 1774-ben már átt építették. Kriptajában a Takács család nyugossza örök álmát. A legrégibb papok közül említve van „ Stephanus sacerdos Scti Thomas de Jola“ 1332-1338-ból, „ Emericus plebanus de Jeka “ 1473-ból. A templom előbb 1562-ben, majd 1594-től csaknem 70 esztendőre a protestánsok kezére került. A templom leghíresebb papja volt Morocz Ferenc 1673. július 22-től 1677 januárjáig, Károlyi János, a későbbi győri ülnök 1696-tól 1698-ig, Révay László esztergomi kanonok 1699-től 1702-ig, Gyöngyösi György, a majdani kanonok 1720-tól 1730-ig, valamint Klobusuczky Xavér Ferenc zágrábi püspök, 1730-ban. A faluban 1914-től 1939 októberéig tevékenykedő pap Gregorovits Lipót, országgyűlési képviselő volt. Ő hozatta Jókára az ovónőképzőt végzett keresztes apácákat, és megalapította az első óvodát.
A jókai református egyházközséget 1784-ben alapították, s első anyakönyvei is ebből az időből származnak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már 1562-ben is létezett falunkban református gyülekezet, s hogy 1594-től 1672-ig, vagyis betiltásáig folyamatosan működött. Az 1634-es Draskovits-féle visitatióból kiderül , hogy a 17. század elején a 300 lakosú faluból mindössze egy vallotta magát katolikusnak. Jókán tevékenykedett 1574 és 1576 között a híres reformátor Sibolti Demeter is. Szintén gyakori vendége volt falunknak az 1610-es években, egészen pontosan 1613 augusztusában és szeptemberében Szenczi Molnár Albert, a Dávid- zsoltárok fordítója és a magyar grammatika megalkotója. Ő akkor járt itt, amikor Szenczi Szíjgyártó Lukács és Szenczi Csene Péter voltak a falu lelkészei. Szenczi Molnár Albert nevét ma tér viseli jókán, s a református templomon emléktábla hirdeti jelentőségét és jókai kötődéseit. A református egyház első önalló temploma 1798-1800-ban épült. Ezt később lebontják , s az új templom 1930-ban épül Varga Károly lelkészsége alatt. A református egyház lelkészei közül említést érdemel még Csontos Károly, Kiss Gyula, Mikula László és Borza Zoltán.
A falu harmadik gyülekezete az evangélikus gyülekezet. Templomát 1969-1971-ben épitette a lakosságcsere által ide került szlovákság.
A múltban a helyi zsidóságnak községünkben zsinagógája volt, de tömeges deportálásuk után a zsinagógát lebontották. Mára a zsidóság teljesen eltűnt falunkból. Emléküket csupán a zsidó temető és a háborús emlékmű őrzi.
A templomok mellett megemlítendők még a legrégibb kőszobrok. Ilyen az 1810-ben emelt Nepomuki Szent János – szobor a Nagy utcában, melyet Nagy Mihály és neje : Dióssy Julianna épitetett. A Szentháromság- szobrot 1881-ben a Méri család, a Szentcsalád –szobrot 1886-ban pedig Csiba József emeltette. A Szentek kőszobrait Nagyjókán és a temetőben Lamosné Botló Franciska állíttatta 1888-ban, elhunyt gyermekei emlékére. Nevezetes kőszobor még Szent Flórián szobra, ezt 1930-ban az újhelyjókai önkéntes tűzoltók íllíttatták, s 1996-ban restauráltatták. A három felekezet temploma, valamint a kápolna egy 1995-ben megjelent képeslapon is megtalálható.
Római Katolikus Plébániahivatal
Cím: Templom utca; Jóka
Telefon: 031/7876 134
Református Lelkészi Hivatal
Cím:
Telefon: 031/7876 135
Evangélikus Plébániahivatal
Cím: Béke utca; Jóka
Telefon: 031/7878 364