Hagyománnyá vált falunkban, hogy farsang idején disznóvágást szervezünk. Persze nem szó szerint, hiszen az igazi disznóvágást, a disznó valódi leölését számtalan törvény szabályozza. Inkább csak a régi, hamisítatlan falusi disznóvágások hangulatát próbáljuk megidézni, mégpedig disznótoros étkekkel, ízekkel. Így, ami egykor komoly munkával járó hosszú nap volt és a család élelmezéséhez szükséges hús előteremtését jelentette, mára kóstolóvá szelídült. Ez viszont korántsem jelent kevesebb munkát, lévén, egy falu lakosságát próbáljuk kiszolgálni.
Szóval a készülődés és feldolgozás már a rendezvényt megelőző héten elkezdődik. A hozzávalókat be kell szerezni, a katlanokat és egyéb felszerelést előkészíteni. Pénteken már egész napos munkafolyamatok zajlanak, hiszen a töpörtyűnek való szalonnát föl kell kockázni, kint már fő a kocsonya, a kolduskása, készül a hurka, a kolbász és minden más, aminek hűlni, dermedni kell, hogy szombat reggel nyolcra meglegyen, hiszen érkeznek a vásárlók. Este még tisztára kell mosni a használt edényeket, teknőket, üstöket. Mert, ami nem készült el pénteken, szombat délelőtt kerül sorra, frissen. Már csak türelem kell, hogy kivárják. A legnagyobb sláger szinte mindig a töpörtyű, bármennyi elfogyna belőle…
Szinte minden így zajlott le idén is. Sok dolgos kéz munkálkodott azon, hogy minden termék idejében elkészüljön, hogy finom legyen, hogy elegendő legyen. Elmondhatom, hogy mindez csak összefogással és jól szervezett munkával valósulhatott meg. Szeretném megköszönni minden segítőnknek, képviselőknek, községi alkalmazottaknak, polgárőröknek, a Jókai Futballklub csapatának, az alapiskola szakácsnőinek és természetesen Önöknek, kedves lakosaink, hogy részt vettek ezen a hangulatos rendezvényen.
Reméljük, a disznótoros finomságok tényleg finomak voltak és mindenkinek ízlettek.