Vannak ünnepek, melyeket még véletlenül sem lehet elfelejteni. Egy-egy névnap, egy-egy évforduló kimegy az ember fejéből a nagy lótás-futás közben, de a pedagógusnap soha. A pedagógusnap nem hangos ünnep. Arra való, hogy megálljunk egy pillanatra és köszönetet mondjunk azoknak, akik egész éven át foglalkoznak gyermekeinkkel.
Március 28. a pedagógusok ünnepe. Köszöntjük az óvónőket, a tanítókat, tanárokat, őszinte szeretettel megköszönjük munkájukat, hiszen kezük között nemzedékek formálódnak s ők azok, akik a legtöbbet teszik a jövőért. Március 28. egy nap az évből, amikor a diákok, szülők feledik az intőket és a rossz jegyeket, s a pedagógusokban végre meglátják, ami munkájuknak is alapja: az Embert!
A pedagógusok nemcsak a tudást adják át, hanem nevelnek is, igyekeznek megmutatni a helyes utat a mindennapokban. Ennek a munkának a valódi hasznát csak évtizedek múlva láthatjuk. A tisztesség, a hitelesség, a kötelességtudás, a mások iránt érzett felelősség, az őszinteség örök emberi tulajdonsága a pedagógusoknak.
Nem könnyű mesterség az övék. Ahogy változnak a körülmények, nekik is változniuk kell. Sokszor nehéz társadalmi időszakban kell sok-sok gyereket elindítaniuk a tudás útján. Ezt meg lehet ugyan köszönni, de igazán megfizetni aligha lehet. A jó pedagógus tudja, hogy sokkal magasabb fizetést érdemelne, ám a jó pedagógus mégsem csak a fizetésért dolgozik! Mert pedagógusként, jó pedagógusként csak hivatásból dolgozik az ember. S ezt a hivatástudatot köszönik meg a mostani virágcsokrok, hiszen ezen a napon a virágcsokrok áldozatos, felelősségteljes munkát végző embereket üdvözölnek.
Pedagógusainknak, természetesen szülői segítséggel, tisztességes embereket, sőt: a tisztességes világért áldozatot vállaló embereket kell nevelniük. Nem ünneprontás ezen a napon megemlíteni, hogy ezért a munkáért jóval több hivatalos és nem hivatalos megbecsülést érdemelnének. Köszönetünk ezért nemcsak erre az egy napra korlátozódik. Nagyon nehéz és a jövő szempontjából döntő munkájukért érzett tiszteletünk kiterjed az év valamennyi napjára.
A pedagógusok emlékét egy életen át magunkban hordozzuk. A tananyag agyunkban megkopik, de szívünk nem felejt. A legigazibb pedagógusok az utolsó percig velünk maradnak. Talán ezért találták ki ezt a napot: ki virággal, ki egy öleléssel, ki meleg szóval mond köszönetet az óvónéninek, tanítójának, tanárának.
Engedjék meg, hogy kifejezzem szívből jövő hálámat iskoláink, óvodánk pedagógusainak és minden dolgozójának, akik nap mint nap fáradhatatlanul teszik a dolgukat, nevelik, tanítják, féltve óvják gyermekeinket.
Tisztelettel
Ing. Kiš Gabriel, polgármester
