,,A tanító olyan lámpás, hogy minél inkább világít másnak, annál inkább fogyasztja önmagát”
Gárdonyi Géza
Március 28-án a tanítókat köszöntjük. A pap, a jegyző és a tanító egykor a falu első emberei voltak, köztiszteletben álló, közmegbecsülésnek örvendő, tekintélyt parancsoló polgárok, akiknek már messziről köszönni illett. A tanító mindig kész volt választ adni az egyszerű ember kérdéseire, segített, ahol tudott. Szava szent volt, nem kérdőjelezték meg szülők, tanítványok is csak nagy ritkán. S bár ma már más idők járnak, a tanító most is példakép. A tudás, az intelligencia, az emberség és tisztesség mércéje mindannyiunk számára. Egy értő-buzdító tekintet, végtelen türelem és elfogadás – ez a tanító. Ő az, aki nap mint nap szívvel-lélekkel, szerető szigorral, fényes lánggal lobog gyermekeinkért, akkor is, ha közben önmagát elemészti. Ő vezeti ceruzánkat az első betűknél, ő nyit ablakot az olvasott szó erejével a világra. Tanít, nevel, emberré formál. Legyünk büszkék minden tanítóra, akire jó szívvel emlékezünk és hálásak azoknak, akikre rábízzuk gyermekeinket!
Kedves tanítók, nevelők! Ma Önök előtt tisztelgünk. Köszönettel tartozunk áldozatkész munkájukért, fáradhatatlan, féltő gondoskodásukért. Mindannyiuknak jó egészséget, végtelen türelmet, töretlen munkakedvet kívánunk. Őrizzék a lángot!
Tisztelettel,
Ing. Kiš Gabriel, polgármester